Azt hiszem, hogy az erőfeszítésnek és a sikernek nincs sok köze egymáshoz. Azaz nyilván van közük egymáshoz, de biztos, hogy nincsenek egyenes arányosságban.
Sokszor érzem úgy, hogy megpróbálni sem érdemes néhány dolgot, mert úgyis van esély arra, hogy kudarc lesz a vége, bármennyire is próbálkozom. Ráadásul pont azokkal a dolgokkal nem szoktam próbálkozni, amik fontosak lennének, mert attól félek legjobban, hogy azokat rontom el.
Szóval azt hiszem, hogy a falbontás várat magára.
Persze igazából azt sem tudom, hogy mi az, ami fontos.
Az talán nagyobb baj, hogy azt sem tudom, minek kéne fontosnak lennie.
Kicsit céltalannak érzem most magam.
Ellentmondasz magadnak: "pont azokkal a dolgokkal nem szoktam próbálkozni, amik fontosak lennének" - "persze igazából azt sem tudom, hogy mi az, ami fontos". Tökéletesen tudod. Mindazok, melyeknek - melyekbe nem mersz belevágni, az fontos lenne. A fal - időnkét üvegfal. Nem látod, de ettől még nekimész. (Azért vagyok ilyen okos, mert nagyon hasonlítok ebben hozzád!)
VálaszTörlésÖrülök, hogy most jobban ismertél, mint én magamat, és feloldottad ezt az ellentmondást, rossz oldalról néztem a dolgokat. Nem azzal nem próbálkozom, ami fontos, hanem igazából az fontos, amivel nem próbálkozom, mert nyilván annak az elszúrásától félek, ami fontos (gondolom nem érthető :D)
TörlésA falról most egészen pontosan tudom, hogy ott van, de sajnos nem vagyok benne biztos, hogy a frontális ütközésen kívül van-e lehetőségem.