szerda, január 28

A függésről

Azért vannak emberek, akikkel együtt jól érzem magam.
Persze az is igaz, hogy nélkülük meg szar. Mikor egyedül vagyok, valahogy sosem jó, túl sok gondolatom talál utat a felszínre, és ez egyáltalán nincs rám pozitív hatással.
A gondolatok rohadtul veszélyesek.
Be kéne őket tiltani. Mindegy.
Utálok függeni másoktól, nem bírom, hogy néhány dologban képtelen vagyok magamra támaszkodni. Bár szerintem mindenkinek vannak dolgai, amikben függ másoktól. Idegesít, hogy nekem ez a lelki állapotom.
Meg az is zavar, hogy ha már függenem kell, nem dönthetem el, hogy kitől szeretnék.
És az idegesít a legjobban, hogy tőled is függök.
Pedig ez igazán értelmetlen.
Az ember elég elbaszott egy lény.

2 megjegyzés:

  1. Én is függő vagyok, de magamtól. Az a baj, hogy periodikusan függő, mint egy hülye matematikai képlet vagy egy több ismeretlenes egyenlet. Ez van és gáz. Akkor már sokkal jobb, ha te másoktól függsz.
    Az utolsó mondatoddal egyetértek.
    Tegnap este gyakoroltam is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor legalább kiszámítható (to a certain degree), van fogalmad arról, hogy mi jön, nincs surprisebuttfuck.
      Azért vigyázz magadra, mikor gyakorlod.

      Törlés